On the Spot 2010.04.19. 13:43

Burma 2.

Elkövettek egy hibát - mondja nevetgélve U Win Tin. - Azt hitték, hogy mindjárt meghalok.

U Win Tin: újságíró, Burma egyik legfontosabb ellenzéki politikusa, az ellenzéki NLD (Nemzeti Liga a Demokráciáért) alapítója, a húsz éve elsöprő többséggel megválasztott, ám máig házi őrizetben tartott, Nobel-díjas politikus, Aung San Suu Kyi főtanácsadója - egészen 1988-ig, amikor a felkelésben játszott szerepe miatt börtönbe zárják. Közel húsz évig ül mint politikai fogoly, aztán egészségi állapotára hivatkozva kiengedik, másfél éve. Március 12-én volt 80 éves. Folyamatosan figyelik. "Ők."

Az interjú szervezése és lebonyolítása kémfilmbe illett.

Előző este várakozás a telefonhívásra: hogy fogad-e minket "az öreg"? Burmában minden fontosabb embernek van egy fedőneve vagy beceneve, ahogy vesszük, hiszen az emberek nem beszélhetnek csak úgy hatalomról, ellenállásról, szóval a poltikáról, de a kínos témák közé tartoznak a lassan három éve lelőtt szerzetesek és a Democratic Voice of Burma nevű médiaszervezet is, amely titkos videókat juttat ki az országból. Ha bárki bármi ilyesmiről beszél nyilvános helyen, arról úgy tartják, hogy vagy ügynök, vagy hülye. A teljes ellenzék underground, és mivel a katonai diktatúra e-mail-szűröit is bizonyos szavakra állítják rá, a burmaiak nem nevezik nevén a dolgokat, kialakult az ilyenkor elengedhetetlen diktatúra-szleng. U Win Tin "az öreg", Aung San Suu Kyi "a hölgy", a tábornokok "ők", a szerzetesek a "narancsok" és így tovább. A Burmába érzkezésünk utáni első órákban be kellett vágnunk a szótárt, hogy értsük, mikor mi történik, és senkit se sodorjunk veszélybe.

Tehát éjjel csörgött a telefon: "az öreg" fogad minket. Szuper. Másfél éve szabadult a börtönből, és mint kiderül, azóta nem találkozott nemzetközi tv-stábbal, hiszen azokat alapvetően nem engedik be az országba, másrészt őt folyamatos megfigyelés alatt tartja a titkosszolgálat. Talán mégsem annyira szuper? Négy napon át szerveztük, hogy valahogy összejöjjön ez az interjú, aztán kiderült, hogy nagyobb rizikót aligha vállalhatnánk mással, mint ezzel a találkozóval, elvégre végig hátizsákos turistáknak álcáztuk magunkat, úgy flangáltunk az országban, mosolyogva, kamerával... de miért is találkozik egy backpacker "az öreggel"?!

A helyi segítőinkkel órákon át újra és újra átrágtuk a - mint utóbb kiderült: majdnem - összes részletet, igyekeztünk tökéletes tervet készíteni, hogy se mi, se az öreg, se senki ne kerüljön bajba. A baj mást és mást jelent a különböző szereplők esetében, talán nem is azonnal, hanem órákkal, napokkal vagy akár hónapokkal később, éppen ezért a kockázat mértéke Burmában mindig felbecsülhetetlen, egyet tudni: nagy.

 A terv végül a következő volt: Eszter az állandó szállodánkban marad az eddigi nyersanyaggal, Andris szobát bérel estére egy másik, kisebb hotelben, bejelentkezik koradélután, bezárkózik, és várja a következő hívást. Megadja a szobámot, amelyet továbbítanak egy összekötőnek és egy barátnak, akinek később fontos szerepe lesz a történetben. Az összekötő eljuttatja a szobaszámot "az öreg" embereihez, aki később jelentkezik, hogy mikorra várható. Eszter vár, Andris vár, összekötő vár, barát vár, mindenki a saját helyén, folyamatosan figyelve, hogy figyeli-e valaki. Megérkezik az öreg, telefon az összekötőnek, hogy eddig minden rendben. Interjú. Interjú végén telefon az összekötőnek, hogy a barát indulhat. Barát feljön a szobába, előre megbeszélt módon kopog, az interjú kazettáját alsónadrágjába rejti, vár néhány percet, majd egy útikönyvvel a kezében (mintha csak ezért szaladt volna fel) távozik. Az öreg vár még néhány percet, míg a barát biztonságosan elhagyja a terepet, majd ő is lelép. Andris marad ebben a hotelben, Eszter abban. Barát és összekötő találkoznak egy harmadik szállodában, ahol összekötő figyeli, hogy barátot követik-e. Ha nem követik, odamegy hozzá. Ha követik, vár, mire barát a mosdóba megy. Itt kezet mos, papírtörlővel együtt a kukába dobja a kazettát, majd kimegy. Kazettát összekötő begyűjti, és azonnal elhagyja a helyszínt. Andris órákkal később elhagyja a hotelt, mintha vacsorázni indulna, de valójában soha többé nem tér vissza. Másnap hajnalban indulás a reptérre.

 

Folyt. köv.

 

window.fbAsyncInit = function() { FB.init({ appId : '217136951693260', autoLogAppEvents : true, xfbml : true, version : 'v10.0' }); };
-->

A bejegyzés trackback címe:

https://onthespot.blog.hu/api/trackback/id/tr271934183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Homárka 2010.04.19. 15:31:45

-adrenalin kúra:)tisztára mint a kémfilmekben:)

BF79 2010.04.19. 17:27:03

Az egyik kedvencem az On The Spot!

Viszont az interjúalanyt nem hozhatja bajba, hogy mindez a neten megjelenik? Pl. Burma titkosszolgálata rátalál erre a blog-ra, vagy valahogyan magára a műsorra a TV-ben.

On the Spot 2010.04.21. 16:15:24

Win Tin tudatosan adta az arcát ehhez az interjúhoz, előtte, közben és utána is rákérdeztünk, pontosan tisztában volt a kockázattal, amit vállalt. Köszönet érte - itt is!

proprorporporpo 2010.04.25. 17:05:11

Ahogy nézem a képeket, meg az adásokat, nekem úgy jött le, hogy nem csak ketten kameráztok/fényképeztek. Szokott veletek menni más is aki csak operatőri feladatokat lát el? Vagy mindig csak 2en mentek? De akkor ki kamerázik amikor mind ketten szereplők vagytok?:) amióta feltűnt azóta foglalkoztat:D

On the Spot 2010.04.26. 12:48:51

@proprorporporpo: Ketten utazunk, nincs stáb! Néha megkérjük a tolmácsot vagy valakit a közelben, hogy készítsen egy-két felvételt, esetleg statívra szúrjuk a kamerát.

BF79 2010.04.26. 18:39:50

@On the Spot: Ez esetben a bonyolult szervezésre elsősorban a ti biztonságotok érdekében volt szükség?

proprorporporpo 2010.04.26. 18:55:31

@On the Spot: köszi a választ, ez volt a másik tippem:)
süti beállítások módosítása