Eszter azért nem jöhetett az U Win Tin-interjúra, mert a helyiek úgy gondolták, túlságosan feltűnő jelenség, ha másról nem, vörös hajáról bármikor beazonosíthatják. Egyrészt. Másrészt nem mutatkozhattunk egyszerre ugyanott, hiszen akkor lebukás esetén teljes a kudarc: mindkettőnk álcája semmivé lesz, elvész a nyersanyag, nem lesz film, és mindkettőnket letartóztatnak. Abban maradtunk, hogy ha elkapnak is, csak semmi hősködés vagy hősnősködés, Eszter a másnap reggeli géppel elhagyja az országot, mert kívülről sokkal többet tud segíteni, mint Burmából.

A kazettának azért kellett elkerülnie a helyszínről azonnal, még mielőtt "az öreg" elhagyta a helyszínt, mert nagy valószínűséggel nem rontanak a szobába az ügynökök, amíg az öreg ott van, nem motoznak meg senkit, ennél U Win Tin kényesebb figura a tekintélyével, 80 évével, pozíciójával és így tovább. A helyi segítőink szerint nagyobb volt az esélye annak, hogy távozása után próbálják meg kideríteni, mit csinált ott, és bekopognak a szoba ajtaján. Fontos volt, hogy ekkor már csak egy szundikáló turistát találjanak - üres kazettával a kamerájában.

 

Az interjú nem készülhetett máskor, mint az utolsó pillanatban, nehogy gyanússá váljon, hogy ugyanaz az ember két szobát bérelt ugyanarra az éjszakára, de az egyikben nem aludt (ugyanabban nem lehetett az interjú, ahol aludtunk, hiszen egyrészt a személyzet már jól ismert minket, egy állandóan hotelt váltó "turista" meg eléggé gyanús - mindenhol kell útlevél -, másrészt nem maradhattam a helyszínen sokáig), ráadásul a találkozó után egyáltalán nem forgathattunk, a helyi segítők legjobbnak azt találták volna, ha az interjú hajnalban, közvetlenül a repülőtérre menet készül, de erre nem volt mód.

Hogy miről volt szó az egyórás interjúban, derüljön ki az adásból! Ez az ember mindenesetre egy két lábon járó csoda. 80 éves, ebből az utolsó 20-at börtönben töltötte, ahol rendszeresen kínozták, a tizedik év végére már egyáltalán nem volt foga (kiverték), csak évekkel később engedélyeztek neki egy műfogsort. Ahol és ahogyan csak lehetett, megalázták, próbálták kitörölni az emberek emlékezetéből a szókimondó ellenzéki vezetőt, még a saját emlékezetéből is. Ő viszont pontosan tudta, hogy miután mindenét elveszik tőle (most, 80 évesen barátainál lakik, egy helyen legfeljebb hét napot tölthet, aztán megy tovább), semmi más nem marad majd, csak a cél, amiért egész életében küzdött, és ha ebben elveszíti a hitét, vagy elméje hagyja cserben, tényleg semmije sem lesz majd. Újságot csempésztetett be magának, százszor is újraolvasta, ha nem jött új, matekfeladatokat oldott meg, verseket tanult, és valahogy életben tartotta magában a reményt, hogy egyszer majd szabad lesz, ő is, meg az országa is.

Burma csak pillanatokra volt szabad az elmúlt évtizedekben, évszázadokban, vagy érezhették úgy az emberek, hogy szabadok. Az angoloktól való leválást alig másfél évtizeddel később követték a tábornokok, ennek már majd' 50 éve, a katonai diktatúra sorra leveri a felkeléseket, majd változtatja meg a múltat (utcaneveket, fővárost, hírt, újságot), és ezzel a jövőt is. U Win Tin, "az öreg" nem remél sokat az őszi választásoktól, amelyeken pártja, az NLD (Nemzeti Liga a Demokráciáért) nem is indul, hiszen annak feltétele az lenne, hogy lemond a háziőrizetben lévő vezetőről, a Béke Nobel-Díjas Aung San Suu Kyi-ről és az összes (több mint kétezer) politikai fogolyról. U Win Tin szerint ezzel csak saját magát ásná alá a párt, éppen ezt akarná a hatalom, ezért született a választási törvény, és ez nem történhet meg, várniuk kell. - Talán majd négy év múlva - mondja, mintha Burmában négyévente lennének normális választások (legutóbb húsz éve voltak, és bár a pártja mindent elsöprő többséggel nyert, a katonai vezetés figyelmen kívül hagyta az eredményt, és minden ment tovább úgy, ahogy előtte, vagy még keményebben). Win Tin úgy viselkedik, mintha egy normális világban élne. Talán mert aligha van választása.

 

window.fbAsyncInit = function() { FB.init({ appId : '217136951693260', autoLogAppEvents : true, xfbml : true, version : 'v10.0' }); }; -->

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.