Nagyszerű volt, köszönjük!
Gratulálok! (Rajtatok keresztül a helyieknek.. szükségük van rá!)
Merci E & A

Kedves Szerzők!
Láttam a Spektrumon az adást, azután egy hét múlva betettük lábunkat Burmába, hátizsákos turistaként.Az az érzésem, hogy nem egy országról látjuk/láttatjuk ugyanazt. Ti vad diktatúráról, konspirált riportokról adtatok hírt, mi egy szegény,de a körülményeik között élhető Myanmart láttunk. A Yangoni reptéren segítőkész hivatalnokok, vámosok, akik nem kutattak semmit, aztán a kijáratnál erőszakos taxisok ( taxismaffia, mint nálunk Ferihegyen?).
A hotelben a dollárjaink nagy része nem volt forgalomképes( ez volt a legvacakabb élmény), de az Internet https-re történő átállítása után működött, még skype-on is tudtunk csevegni a hazaiakkal.
Azután a TV:
Egész idő alatt a helyi tv Su-val foglalkozott, semmi elsumákolás, agyonhallgatás.
Folytathatnám, de ebben a tíz napban a bemutatott sötét kép Burmáról bennünk teljesen megváltozott.
A szegénység óriási, de a bagáni kocsis és a mandalay-i taxis szabadon politizált és nem tartott a "titkosrendőröktől".
Úgyhogy, ha a ti riportotok alapján alkotunk Burmáról képet, nem gondolom,hogy helyesen tettük volna. A kép nem oly sötét, mint azt láttatni szeretnétek.
De lehet, hogy így jobban eladható a film?

Kedves Rázó,
nagyon örülünk, hogy jól éreztétek magatokat Burmában! És nem vennénk a lelkünkre, ha bármelyik On The Spot is elriasztana az adott országtól, mert higgyétek el, valamennyi helyszínünkön nagyon jól éreznétek magatokat hátizsákos turistaként, a bolíviai hegyektől a gázai tengerparton át az afganisztáni vidékig!
De mi nem útifilmeket készítünk ezekről a helyekről, hanem egy-egy történetet próbálunk elmesélni a hírek mögött, amelyek éppenséggel ezeken a helyszíneken játszódnak: a Flores-sztori, a háború, a diktatúra történetét.
És persze, a turista alig lát majd valamit abból a világból, amit mi mutatunk, így rá semmi veszély nem is leselkedik. 20 év börtönre sem őt ítélik Burmában, hanem az ellenzéki vezetőt, Win Tint, 17 év börtön sem rá vár, hanem a titkos újságírókra, a több mint 2000 politikai fogoly egyike sem ő lesz, hanem azok, akik szembeszállnak a hatalommal, és a turistát senki sem fogja megölni Burmában, nem úgy, mint a szerzeteseket, amiért három éve békésen vonultak az utcákon. Észak-Koreától Iránig fantasztikus élményekkel gazdagodtok majd - erről a rezsimek is gondoskodnak majd! -, de ha arra is kíváncsiak vagytok, amit nem akarnak megmutatni a turistáknak, akkor back packs forever, de nézzétek továbbra is az On The Spot-ot :-)

Most nézem a Nepáli adást a Spektrumon, és meglepődve látom, hogy milyen emberek élnek ott, hogy ők min mentek és mennek keresztül ma is.
Gratulálok a filmez és sok sikert a folytatáshoz!

Több adást is láttam már, a legutóbbi épp a burmai diktatúráról szóló ismétlése volt. Persze, elismerésem azért, ahogy meg tudjátok szervezni a riportokat. DE. Nem ártana egy jó szerkesztő mellétek. Vagy legalább alaposabban végiggondolni, mit akartok kihozni az anyagból, illetve hogy kinek akarjátok csinálni.

Ha tájékozatlan amerikaiaknak, akkor ok, rendben volt a burmai cucc. Kis színes a nagyvilágból, szép képekkel az éhező burmai gyerekekről. De ha csak kicsit is tájékozottabb nézőnek, netán a BBC-nek, akkor kicsit több tartalom kéne. Lényeges, alapvető kérdéseket nem tettetek fel sem az ellenzéki riporternek, sem az ellenzéki vezetőnek.

Engem kifejezetten bosszantott, hogy elpocsékoltam a műsorra szánt időt, mert csak annyit sikerült megtudnom egy elzárt társadalomról, hogy szegény, 17 évre ítélhető az a helyi, akinek videokamerája van, és hogy van ellenzék. Ez ha nem hangzott el vagy tízszer, értékes műsoridőt pocsékolva, akkor egyszer sem. Ügyesek vagytok, hogy eljutottatok, elismerendő, hogy vállaltátok a kockázatot, de a saját érdemeitek akkor is átjöttek volna, ha több a tartalom. Most komolyan, Antony
Bourden amerikai szakács utazós-gasztro műsorából többet meg lehetett tudni annak idején a legutóbbi izraeli-libanoni villámháborúról, meg az ország történetéről, amikor a csávó pechjére pont akkor akart ott forgatni két-három éve, amikor az izraeliek úgy döntöttek, hogy rommá bombázzák a szomszédot. Pedig egy szállodába volt zárva az egész stáb. Ehhez képest kevés volt a burmai riport.

Az már hiányzott a kérdések közül pl, hogy a választásokon mit akar elérni az ellenzék, van-e, és ha igen, akkor mi a programjuk, azt hogyan ismertetik a néppel, ha a vezetők háziőrizetben vannak. Mit remélnek a szerepléstől? stb. Mekkora a támogatottságuk a lakosság körében? Kinek ír, videózik az ellenzéki újságíró? Van-e általuk mérhető hatása? stb. stb. stb. Hogyan változott az utca emberének az élete az elmúlt években?
Zavaróak a befejezetlen történetszálak, pl az utazás abba a városba, ahol - már nem is emlékszem melyik nyugati híres embernek van emlékhelye. Nem derült ki hogy mit akartatok azzal az utazással, se az, hogy akkor most milyen is az az emlékhely, miért volt fontos megemlíteni?

A svarlbaldos riport ennél nagyságrendekkel összeszedettebb volt. Mindezt nem fikázási céllal, inkább jótanácsként, meg önzésből írom, mert kevés olyan magyar gyártású, és magyar néznek is elérhető műsor van (m1 Panoráma vasárnap délutánra eldugva? ne vicceljünk már), ami bemutatná, hogy milyen érdekes a világ, és jó lenne többet megtudni róla. Ha már ott vagytok, használjátok ki jobban.