2011.11.05. 11:23
New York: George Pataki
New York állam egykori kormányzójával a multikultiról szóló film forgatásán beszélgetünk.
Mi változott meg szeptember 11-e óta az Egyesült Államokban? Egyértelműen egy nagyon szigorú országgá vált.
Nem gondolom így, szerintem inkább proaktívabbak lettünk és arra törekszünk, hogy biztonságban legyünk, egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy ez szigorúságot jelentene. Az amerikaiak döntő többsége a sajnálatos repülőtéri biztonsági intézkedéseken túl más változásokat nem érzékel, de ez is egy olyan valami, amit tragikus módon kellett megtanulnunk ebben a korszakban.
A CBS-nek korábban azt mondta: „Sokkal többet kell tennünk és itt elsősorban a határokra gondolok. Hogy lehetséges az, hogy háborús helyzetben több ezer ember érkezik az országban illegálisan?” A mexikóiakra gondolt?
Nem feltétlenül. Kormányzóként szeptember 11-e után, New York állam Kanadával közös, több száz mérföldes határára külön erre a célra 200 járőrt irányítottunk az illegálisan érkezők miatt. Ez nagyon egyszerű, hiszen ez egy olyan ország, ami a szabadságra és a jogra épül, s akkor több ezer ember első cselekedetként megszegi a törvényt.
Hány illegálisan bevándorló van az Egyesült Államokban?
Az egész országban 10-12 millió között van az illegálisan érkezők száma és ez szerintem nem helyes. Még kormányzó koromban a magyar unokaöcsém, Nagy Gellért nálunk lakott 4-5 hónapig, volt vízuma, szeretett volna itt maradni, megpróbáltunk mindent, de nem sikerült. Neki vissza kellett mennie, azok pedig akik megszegik a törvényt, itt maradhatnak.
Feltételezzük, hogy egy Kínából érkező bevándorló vagyok mély kulturális gyökerekkel. Mi az a pont, amikor ideérkezem, és azt mondom, ’igen, amerikai akarok lenni’?
Szerintem ezt már az elindulás előtt így kéne gondolnia, amikor elhagyja Kínát. A nagyszüleim, amikor eljöttek Magyarországról, azt mondták: a lehetőségek hazájába kívánunk menni, nem akarunk egy osztály tagjaként beragadni, de a munkán, erőfeszítésen keresztül és a közösséggel együtt bármilyen kitűzött célt elérhetünk. Ők választották azt, hogy idejöjjenek. Egy évszázaddal ezelőtt a vicc arról szólt, hogy az utcák arannyal vannak kikövezve, de az utcák nem voltak arannyal kikövezve, rengeteg csalódás van közben, főleg most, hogy gazdasági nehézségek is vannak. De még mindig azt gondolom, hogy vannak, akik azt mondják, hogy ’az Egyesült Államokban bármit megtehetek, semmi sem tart vissza’, és emiatt akarnak ők is amerikaiakká válni.
A mexikói munkások azért jönnek, mert amerikaiak akarnak lenni?
Abszolút, meg hogy jobb élete legyen a családjuknak és hogy részesei legyenek az amerikai álomnak. Ami érdekes, hogy itt New Yorkban majdnem egy millió puerto rico-i él, de én jobban beszélek spanyolul, mert két-három generáció alatt elvesztették a nyelvtudásukat. Ez Amerika nagyszerűségének része, hogy a világ különböző pontjairól érkezők amerikainalizálódnak. New York és Amerika a lehető legjobb irányban változott meg a bevándorlási hullámoknak köszönhetően. Mindegyikőjük valami újat és izgalmasat hozott ennek a nagyszerű országnak, ami végül része lett az amerikai álomnak.
Mit gondol, mit tehetünk Európában például a nagyobb muszlim közösségekkel? Nincs túl késő a hozzáállás megváltoztatásához mindkét oldalon?
Az Egyesült Államokban még ötven évvel ezelőttig is létezett a szegregáció. Törvényileg szabályozott szegregált iskolák, szolgáltatások, intézmények, csak hogy az afroamerikaiak számát számtalan államunkban lejjebb tartsuk. És nézzék meg, ma hogy állunk! Ez egy nagyon más ország. Soha nincs túl késő, de mindkét oldalnak lépnie kell. Először is, a muszlim közösségeknek azt kell mondania, hogy nem utasítjuk el annak az országnak a kultúráját, amely engedte, hogy idejöjjünk. Majd a kormánynak biztosítani kell azt, hogy amíg ez így van, nincsenek kitéve diszkriminációnak.
Térjünk vissza egy kicsit New Yorkra. A város inkább olvasztótégely vagy egy mozaik?
Olvasztótégely. Büszke vagyok arra, hogy még őrzöm az identitásomat, tudok pár szót magyarul, de amerikai vagyok. Emlékszem, hogy a nagyszüleim, akik alig tudtak angolul, egész életükben magyarul beszéltek. Magyarországon születtek és nevelkedtek, magyarul beszéltek, magyar közösségben, kultúrában és társadalomban éltek, de ugyanolyan büszke amerikaiak voltak, mint bárki más, mert ők választottak azt, hogy idejöjjenek.
Hogyan válhatott New York a multikulturalizmus egyik szimbólumává?
Szerintem azért, mert az amerikai polgárháború utáni nagy, Európából érkező bevándorlói hullám első állomása New York volt. Emberek Németországból, Írországból, Észak-, Közép- és Kelet-Európából ideérkeztek. Sok millióan jöttek, mára már az egész világból, s persze sokan tovább álltak, de rengetegen itt maradtak.
Ez inkább egymás mellett élést jelent, vagy együttélést?
Vannak itt etnikai közösségek az egész világból. De mindannyian részt vesznek a közügyekben, a nagy részük állami iskolákba jár, gyermekeik angolul tanulnak és a Yankee baseball csapatának lesznek a szurkolói, s persze szavaznak is. Természetesen, ahol 150 különböző országból érkezett ember él együtt, lesznek alkalmanként olyan dolgok, amelyeknek nem kéne megtörténniük, de összességében nagyon jól működik.
Kormányzóként nem aggódott a város multikulturális oldala miatt, voltak olyan problémák, amelyek gondot okoztak?
Kormányzóként nem, mert sikereket könyvelhettünk el, de ami valóban aggasztott, azok az érdekképviseleti vezetők voltak. Minden este ott voltak a tévében és mondogatták, hogy ’ennek vagy annak kell megtörténnie’, amelynek annyi volt a célja, hogy egy falat hozzanak létre a közösség és társadalom között a saját politikai és gazdasági érdekeik érdekében.
Öt évvel ezelőtt azt mondta: „Meg kell értenünk, hogy minden amerikai meg akarja védeni a szabadságát. Háborúban állunk. Ez egy háború a civilizáció és a barbarizmus között”. Most pedig néhány elnökjelölt a muszlim közösségekkel fenntartott kapcsolatáról beszél, ez téma lett a kampányban. Erről mit gondol?
Tudatában kell lennünk, hogy az Al-Kaida létezik, és más iszlamista szélsőségesek is vannak, akik gyűlölnek mindent, ami a Nyugatról szól, ki akarják használni a szabadságunkat és annyi nyugatit megölni, amennyit csak lehetséges. De azt is meg kell értetnünk, hogy ez nem az iszlám. Sok nagyszerű muszlim van itt, akik csak élni akarják az életüket, ahogyan akárki más. El kell riasztanunk azokat és fel kell lépnünk azok ellen, akik agresszívan intoleráns bélyeget akarnak az iszlám filozófiára sütni. Ez egy nagyon toleráns társadalom és New Yorkban több mint száz mecset van, akik elvannak és nincs szükség különleges rendőri erőkre vagy bármi ilyesmire, mert az emberek megértik ezt a sokszínű közösséget.
Mire a legbüszkébb, amit kormányzóként elért a multikulturalizmussal kapcsoltban?
Szerintem nem is inkább a multikulturalizmus terén elért eredményekre, hanem arra, hogy mindenkivel ugyanúgy bántunk, hiszen ha az egész társadalomnak jó, az minden benne levő csoportnak is az. Kormányzóságom végén a legalacsonyabb bűnözési rátával, a legalacsonyabb jóléti juttatásoktól függők arányával, a legalacsonyabb adózási mutatókkal büszkélkedhettünk az elmúlt generáció alatt. Több mint 670 ezer új állást hoztunk létre a magánszférában, a legmagasabb hitelminősítői adataink voltak, több millárd dolláros volt a szuficit, működtek az iskolák és erősek voltak a közösségek.
S ennyi hivatalban eltöltött sikeres év után, versenybe száll az Ovális irodáért is?
Tudja ez egy elég kemény döntés, s már egy ideje küzdök vele. Éveket töltöttem a közszférában, hogy az államomat egy jobb hellyé tegyem, s amikor ezt teszi az ember, nem marad ideje a gyerekeire és a családjára, meg saját magára, mert ezek mindent igénylő feladatok. Jól érzem magam a magánszektorban, nem érzem szükségét annak, hogy megint a politikában legyek, de ettől még azt gondolom, hogy Obama egy szörnyű elnök, aki gyengíti az országunkat és ezért le kell cserélnünk.
On The Spot: New York szombat este tízkor a Spektrumon.
window.fbAsyncInit = function() { FB.init({ appId : '217136951693260', autoLogAppEvents : true, xfbml : true, version : 'v10.0' }); };Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tapogatott Kukorica 2011.11.05. 16:08:37
Biztos sokan vannak igy, de en meg pont ugy vagyok, hogy nem elnek olyan orszagban, amit elotte nem probaltam ki. Amerika hatalmas, kontinensnyi orszag, meg nem voltam ott, de szeretnem bejarni, mielott velemenyt mondok. Azert annyira nem alom ott lakni, mint a kedves ex-kormanyzo gondolja, hogy gondolkodas nelkul mennek, csapot-papot otthagyva. Aki meg haborus ovezetbol, diktaturabol erkezik, annak tulajdonkeppen mindegy, hogy Magyarorszagra, Svajcba vagy Amerikaba megy, az elete mindenkepp jobb lesz.
Errol mindig eszembe jut a tucatnyi amerikai ember, akikkel osszefutottam az elmult evekben, es sokan konnyes szemekkel vettek tudomasul, hogy nem kaphatnak vizumot Europaba. Nem hittem volna, hogy ilyen letezik, de bizony sok amerikai (es nem a mexikoi bevandorlokra gondolok) legalabb annyira "menekulne" onnan, mint mondjuk egy europai Amerikaba. A ketto nagyjabol egy szinten van, bar Amerikaban meg mindig jobb, termeszetesen. Az a kis kulonbseg viszont nem ennyire latvanyos kettonk kozott, szerintem (ja, en Nyugat-Europabol irok, a ketseget eloszlatando). Majd meglatjuk, mert en is szeretnek egy ideig ott lakni, de elotte csak kiprobalni, hogy egyaltalan menne-e a dolog.
"Ez Amerika nagyszerűségének része, hogy a világ különböző pontjairól érkezők amerikainalizálódnak."
Ez teljesen igaz. Volt. Ugy veszem eszre, hogy egyre tobben beszelnek spanyolul (ugye uram?), egyre kevesbe kotelezik az embert (vagy nem tudjak), hogy asszimilalodjon. Hasonlo problema, mint amivel Nyugat-Europa es a muszlimok allnak szembe. Tul sok a bevandorlo, akiket nem kepes felszivni es a maga kepere alakitani a befogado orszag. Nem rettegesbol mondom, de egyertelmuen erre mutat a trend. Nem hinnem, hogy ez Amerika elonyere valna hosszabb tavon, de ezt az ido majd eldonti.
Abban igazat adok, hogy Obama nem egy karizmatikus vezeto, talan nem ilyenre lenne szuksege az erosebb kutyak orszaganak. Vannak jo huzasai, de osszessegeben eleg harmatos a teljesitmenye, sorozatos bakikkal stb.
neutrontranszmitter 2011.11.05. 19:30:59
Ettől a film még lehet jó és érdekes, egyedül az a kiegészítés kell hozzá, h ez az integrációról és az olvasztótégelyről szól.
emeleteslajos 2012.05.24. 12:57:39
Nem beszél arról hogy a déli részt "ellepik" a spanyolajkúak akik nem tanulnak meg angolul hanem a munkaadónak kell. Nem emlitti a faji alapon szervezödő bandákat ami minden városban megtalálható. És még sorolhatnám. Jó az on the splot de ez is pc sokkal izgalmasabb lenne ha nem a pc-t reklámoznák.
Hangkert · http://hangkert.blog.hu 2014.01.22. 15:09:19
Meg tudnátok mondani, hogy a teljes adás videójában 2:14 és 2:30 között milyen zene szól?:)
www.youtube.com/watch?v=P7pLWKYhqcI
Előre is köszi!
szAbI 2014.01.22. 15:17:35
Valaki nem tudná esetleg, hogy mi a zene ami bejön kb 10 percnél a muszlim öregnél?
satibi 2014.02.19. 18:14:18
On the Spot 2014.02.19. 18:16:08
Részletek itt: www.facebook.com/onthespot.spektrum
Utolsó kommentek