Jelentem, Eszter felszállt, leszállt (egy százméteres, nem éppen vízszintes kifutópályán), már Sherpaland lakója, három napig még fogad jókívánságokat SMS-ben, onnan kezdve nem lesz térereje, így jónéhány napra lemondhatunk róla. Tegnap egyébként elkezdett valami egészen rémes katasztrófakönyvet, hol játszódna, ha nem a Mount Everesten?! Egy újságíró elkísért egy nagyon gazdag turistákból álló csapatot a csúcsra, majdnem mind meghalt, az újságíró három év sokk után megírta a könyvet, ez a leghíresebb és legsikeresebb Everest-regény azóta is. Egyébként hogy ezt olvassa, abban nincs semmi meglepő, Afganisztánban az Idegenben című regényt olvastuk (idéztünk is belőle anno a blogban), nálam itt a Türelemkő (ezt mondjuk inkább kellett volna Afganisztánban olvasni), meg az Aranyhalacska (ezt meg inkább Afrikában, de mindegy, néha egy-egy másodpercre úgysem tudjuk, hol vagyunk... by the way jut eszembe ma volt egy újságíróvacsora itt Kathmanduban, egy helyi főszerkesztő médiacézár összetrombitálta a nemzetközi riportereket egy jó kis étterembe, ott volt az AFP, a BBC, a Spektrum :-) és még mások, kiderült, hogy a BBC-s kollegina főnöke az én főnököm volt a nyári gyakorlaton Londonban, a helyi főszerkesztő meg ugyanazt csinálta húsz évvel ezelőtt, mint mi, harmincévesen kezdte, már a Columbia Journalism School után (az asztaltársaságból hárman jártak oda), meg három év BBC után, hét éven át járta keresztbe-kasul Ázsiát mint haditudósító, egy hónapból három hetet külföldön volt, aztán elege lett a háborúból, és hazatért Nepálba 1996-ban, eléggé rosszkor: éppen kitört egy tíz éven át húzódó polgárháború. Szóval valójában nem a háborúból lett elege, hanem - mint mesélte - Denge-lázzal fetrengett egy szállodában, és egyszerűen nem tudta kitalálni, hogy melyik országban van. - Ez legyen a jel! - mondta nekem. - Ilyenkor kell abbahagyni!

Okéj.

Addig is, holnap reggel repülök Rolpa régióba, onnan indult a nepáli maoizmus, a magarok közül (nem magyarok, magarok, de sokak szerint közösek a gyökerek - sokak szerint meg nem :-)), mindenesetre ott vannak a kommunák, az elvileg leszerelt maoista laktanyák, a volt gyerekkatonák, akiket az ENSZ unszolására kizártak, és a kvázi belőlük alakult YCL (Youth Communist League vagy majdnem), ez magyarul a KISZ, csak hát egyetemeken nincsenek, inkább falvakban meg dzsungelben toboroznak. A múltheti Nepali Times nevű újság vezércikkében az állt, hogy mindenki tudja, hogy valójában ők a gerillák. Tegnap éjszaka beszélgettem a vezetőjükkel, teljes vállszélességgel állította (hatalmas Prachanda-poszterrel a háta mögött a szobájában - Prachanda a fő-fő-fő-fő-fő, a nepáli Lenin - na jó, ez képzavar, igaz-e?!, mindegy, a lényeg, hogy váltig állítja), hogy ők most a vezér kérésére olyanok, mint Gandhi vagy Buddha, és szárazon tartják a puskaport.

Konténerekben egyébként - az ENSZ felügyelete mellett a laktanyákban. Holnap-holnapután meglátjuk - remélem.

Addig is: üdv és dinamit - zárójel bezárva.)

Andris

On The Spot - A helyszín: Nepál

okt. 6. szerda 22:35, Spektrum Tv

okt. 9. szombat 22:00, Spektrum Tv

window.fbAsyncInit = function() { FB.init({ appId : '217136951693260', autoLogAppEvents : true, xfbml : true, version : 'v10.0' }); }; -->

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.