A bolíviai adás szerkezetkész, úgyhogy bepakoltunk, és elutaztunk Afganisztánba.

A nagy rohanásban csak a hálózsák maradt otthon, még szerencse, hogy Frankfurtban fél napot kellett várnunk a csatlakozásra, és bemetrózhattunk a városba vásárolni.

A kabuli reptéren már vártak minket. Életünkben először testőrökkel járunk, még pisilni is. Furcsa.

Most, hogy megérkeztünk az amerikai hadsereg bázisára, elköszöntünk tőlük, többtízezer katona között kevésbé veszélyes - gondolja a halandó.

Holnapután helikopterrel repülünk tovább a pakisztáni határ közelébe, itt - ha minden jól megy - bő egy hétig leszünk egy hegyi különítménnyel.

Andrisnak elment a hangja, egy árva szó sem jön ki a torkán, reméljük, mire a határhoz érünk, rendbejön.

window.fbAsyncInit = function() { FB.init({ appId : '217136951693260', autoLogAppEvents : true, xfbml : true, version : 'v10.0' }); }; -->

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.